#The4WeekChallenge 2.hét | Magad helyett miért másokkal foglalkozol?

Elérkeztünk a #The4WeekChallenge második hetének végére, ezért következik a várva várt beszámoló.Összefoglalva elmondhatom, hogy a héten is folytattam a pozitív és kifogásmentes életszemléletet, amit már lassan egy éve űzök. Az első héten a megfogalmazott kihívást készítettem elő lélekben. Azt kell, hogy mondjam nem volt nehéz, mert már régóta átállt az agyam a pozitív gondolkodásmódra. A Lélekmorzsák rovatban rengeteg tippet és személyes élményt olvashattok, mert bizony az idáig vezető út egyáltalán nem volt könnyű és zökkenőmentes. Az első héten a lélekre fektettem a hangsúlyt és arra, hogy mennyire fontos a felismerés, beismerés és egyáltalán önmagunk elfogadása. A második héten ezért arra fektettem a hangsúlyt, hogy ne legyünk túl kemények magunkkal és bizony néha igenis jár a kényeztetés neked is! A legfontosabb dolog, hogy emiatt ne érezz bűntudatot!

Mi is ez a kezdeményezés? Katt IDE.

A sorozatom eddigi részei:

Az én kihívásom

1. hét

c_data_users_defapps_appdata_internetexplorer_temp_saved_images_12079683_1003457096343559_814230491522895715_n.jpgAz elcsépelt közhely miszerint ép testben, ép lélek pedig megint teljesen helytálló. A külső nem minden, de akárki akármit mond fontos! Az egészséges önbizalom sosem árt, és pláne ne szégyelld azt, hogy adsz magadra! Ez nem egoizmus meg nárcizmus kategória, de ha én adok a külsőmre az másnak miért is szúrja a szemét? Azért mert az illető saját magával egyáltalán nincs megelégedve, és ha a te lelked rendbe van, akkor az a külsődön is meglátszik. Bizony- bizony akkor kezdesz el sugározni! :) Ezen a héten rengeteg bejegyzést olvashattatok a szépség témában, ami nem véletlen. Nem célom továbbra sem Beauty Blogger lenni, de most kipróbáltam magam ezen a területen is. A visszajelzések pedig szerencsére remélem pozitívak voltak. A személyes indítatás az volt, hogy egyszer ért egy negatív, rosszindulatú kritika. Azért merem kijelenteni, hogy rosszindulatú, mert a mai napig nem értem, hogy egyeseknek miért fáj az, ha valaki ezt vagy azt tesz. Egy krémmel kezdődött, ami elég abszúrdnak hangzik már így első hallásra is nem?! 2011. december óta nem használok alapozót, mert elegem lett, hogy 3 havonta újat kell vennem és sosem találtam megfelelő színt sem a hófehér bőrömhöz. Ebben az időben tört be a BB krém láz kishazánkba és mivel kísérletező kedvű vagyok ezért rendeltem egy krémet, ami 5 ezer Ft körül volt akkor. Na, igen nem olcsó, de mint kiderült nagyon jó befektetés volt, mert a mai napig ezt használom. Egy akkori ismerősöm ezt megtudván, hogy mire vetemedtem egyből leadta a forródrótot a közös ismerőseinknek hozzátéve azt az adalékot, hogy én mégis miért veszek ilyen drága krémet meg miből! Hát szégyelljem magam! :D Miért is? Akkor sem magyarázkodtam neki, mert hülyékkel nem vitatkozok, de az első dolog, hogy senkinek semmi köze, hogy mit, miért, hogyan, kivel, mennyiért.

c_data_users_defapps_appdata_internetexplorer_temp_saved_images_12107978_974513189272377_5484856111946388246_n.jpg

A másik dolog meg az, hogy miért kellene megmagyaráznom azt, hogy a saját magam által megkeresett pénzt mire költöm és miért?! A magánügyem és pont. Tegyük hozzá, hogy nyilván abba nem gondolt bele ez a kedves emberke, hogy egy évben egyszer befektetni egy drágább termékre jobban megéri, mintha 3 havonta vennék egy 2-3 ezer Ft-os drogériás árut. Nem is érzem rosszul magam, most sem ha néha napján megengedek magamnak valami drágábbat, ami amúgy még így is messze elmarad a high-end terméktől. Azért sem fogom rosszul érezni magam, hogy havi egyszer igényem van arra, hogy megcsináltassam a körmeimet vagy elmenjek 1-2 havonta fodrászhoz. Miért is tenném? Azért mert más megszól érte? Pofon egyszerű a dolog! Engem nem érdekel, hogy más mit csinál, mire költ és mire nem, tehát majd ha megkérdezem a véleményét valakinek arról, hogy mi a véleménye rólam, akkor talán majd érdekelni fog. Szoktam netről rendelni is, de ugyanúgy turkálókba is járok. Az emberek pedig sokkal jobban járnának, ha inkább magukkal foglalkoznának, mert a belső bizonytalanságukat vetítik ki általában másokra. Ez a tipikus magyar mentalitás, hogy nem örülök a másik sikerének inkább elkezdem fúrni emiatt. Nem tudom más, hogy van ezzel, de én örülök, ha valakit boldognak látok és nem egyből a rosszindulatú megjegyzéseket kezdem el mondani.

11214146_1613298568921606_1577372772757171733_n.jpg

Ne legyen bűntudatod, azért amid van, és ne hagyd, hogy mások elrontsák az örömödet! :) Ez volt a második hét megállítása. A következő hét témája: „Az elégedettség titka: nem sajnálni, ami nincs. Értékelni, ami van. „

Nektek mi a véleményetek? Többiek, hogy álltok a kihívásokkal? :)

 

Dóri